| |
Untitled Document
Táncsics Mihály Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Minőségirányítási Programja
OM azonosító: 031862
Az alkalmazotti közösség jóváhagyta: 5/2004. (V. 27.) sz. határozattal
A fenntartóhoz benyújtva: 2004. június 2.
A fenntartó jóváhagyta:
A tervezett felülvizsgálat időpontja: 2009. június
Kisbér, 2004. május 18.
Küldetésnyilatkozat
„Előttünk áll a természettudomány nagyszerű kapuja, de a legtöbb ember számára láthatatlan maradt, még sok diák, sőt néhány professzor számára is. A jövőben a katedrális tovább magasításánál fontosabb lehet, hogy azt láthatóvá tegyük minél több ember számára. Nem volna túl biztonságos közeg egy olyan civilizáció, amelynek nagyszerűségét csak a lakosság nagyon kis hányada érzékeli."
/Gábor Dénes/
Pedagógia ars poetikánk a keresztény – polgári értékrend vállalásán és közvetítésén alapszik. Tanítványainkból olyan embereket szeretnénk formálni, akik életrevaló tudással, megfelelő morális tartással rendelkezve képesek zökkenőmentesen beilleszkedni a tágabb társadalmi környezetbe, akiket az útravalóul kapott értékrend nyitottá, toleránssá, a problémákat kulturáltan kezelni tudó, döntéseit felelősen hozó, és azokat vállaló, becsületes emberré tesz.
Az iskola rövid története
A Bakonyalján terül el Kisbér városa, mely jelentős kulturális és oktatási központ szerepét tölti be e kisrégióban. Egy szakképző, két általános, egy zenei és egy gimnáziumi intézménnyel rendelkezik, így fontos beiskolázási központja a bakonyi falvaknak. A Bakonyalján lévő települések lakói főleg a mezőgazdaságból élnek, csak az utóbbi 5 évben indult meg külföldi tulajdonú, illetve érdekeltségű kis cégek, és néhány nagyobb ipari vállalat letelepülése. Kisbér megközelíthetősége jó, főleg a buszjárat sűrű és jut el minden faluba.
A Táncsics Mihály Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola immár ötven éves múltra tekinthet vissza. Számos, ma már hírneves orvos, diplomata, mérnök, pedagógus és művész koptatta iskolapadjait. Az elmúlt 50 év alatt több fontos változáson ment keresztül, igazodva a társadalmi és gazdasági változásokhoz, igényekhez. Kezdetben általános gimnáziumként működött, majd rövidesen felvállalta – az akkori célkitűzéseknek megfelelően a felnőttoktatást is.
1989-ben szakközépiskolai oktatással bővült kínálata. A bejárni nem tudó diákoknak még az alapítás évében megszervezték a diákotthont. Az akkori növekvő tanulói létszám azonban bővítést kívánt, ezért Kisbér központjában, a gimnázium szomszédságában, 1954-ben megalakult a kollégium, mely 2000-ben az apadó diáklétszám miatt megszűnt.
A kezdetben intenzíven növekvő diáklétszám maga után vonta az épület bővítését is. Az 1951/52-es tanévet az 1890-ben épült, majd 1930-ban emelettel bővített épületben kezdte meg iskolánk. További tantermeket 1962-ben alakítottak ki oldalszárny építésével, az azóta soha újra el nem ért 500 fős tanulói létszám miatt.
Jelenleg a középiskola gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat lát el nappali tagozaton. A gimnázium a 2003/2004-es tanév végéig csak négy évfolyamos rendszerben működött. A 2004/2005-ös tanévtől meghirdetésre került a hatosztályos és az ötosztályos (nyelvi előkészítő évfolyam + 4 év) képzési forma is.
A szakközépiskolai képzés keretén belül két szakmacsoportban indítunk osztályokat. Az egyik az informatika, a másik a gazdasági – szolgáltatási szakmacsoport. A szakmacsoportokon belül, a szakképző évfolyamokon oktatott szakmák az alapító okiratban foglaltak szerint indulnak.
Iskolánk részt vesz a felnőttoktatásban is esti tagozatos képzés formájában.
Informatikából és idegen nyelvekből rendszeresen indít az intézmény tanfolyamokat, melyekkel hozzájárul a felnőttek továbbképzéséhez, és a munkavállalás megkönnyítéséhez.
2002. szeptemberétől intézményünk ECDL vizsgaközpontként működik. Szintén 2002. szeptemberétől csatlakoztunk a CISCO oktatási programhoz.
Fenntartói minőségpolitika
1. Feladat: Az intézmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása, a program elkészítése
Eredmény: A minőségirányítási rendszer koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal. Ez alapján végzik az intézményi minőségfejlesztést.
Módszer: Helyzetelemzés, értékelés, célok, feladat és időterv, ellenőrzési, mérési- értékelési, partneri elégedettségi mutatók, fejlesztési területek, az eddigi minőségbiztosítási folyamat értékelése
Felelős: Igazgató
Határidő: 2004. április 30.
2. Feladat: A kerettantervek felhasználásával kiegészített pedagógiai program felülvizsgálata
Eredmény: a kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő- oktató munka. Problémás fejlesztendő területek adottak
Módszer: Ellenőrzés, értékelés, eredményesség, hatékonyság vizsgálata. Tantárgyi értékelések felülvizsgálata
Felelős: igazgató
Határidő: 2004. június 30.
3. feladat: Minőségirányítási rendszer stratégiai tervének évenkénti lebontása
Eredmény: partnerközpontú működés
Módszer: Minőségfejlesztés, értékelés, elégedettség mérési kérdőívek
Felelős: igazgató
Határidő: a minőségirányítási rendszer elfogadását követően
4. feladat: A kétszintű érettségi bevezetésére való felkészülés
Eredmény: Az ehhez szükséges iskolák közötti kapcsolat kialakítása.
Módszer: Intézményi szinten továbbképzések
Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes, szaktanárok
Határidő: a kétszintű érettségi bevezetéséig folyamatosan
5. feladat: Tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel, az etnikai kisebbséghez tartozókkal való foglalkozás
Eredmény: Nyelvvizsga, tanulmányi versenyek, csökken a lemorzsolódás, biztosított az esélyegyenlőség
Módszer: Felkészítés a nyelvvizsgára, tanulmányi versenyekre, differenciált személyiség és képesség fejlesztés, felzárkóztató foglalkozások
Felelős: nevelőtestület, diákönkormányzat vezetője
Határidő: folyamatos
6. feladat: Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés
Eredmény: Eredményes oktatás, mely buzdít a folyamatos ismeretszerzésre
Módszer: A tanulás- tudás elismerése, távlatok megmutatása az ismeretszerzésben, az életpályákon
Felelős: Szaktanárok, pályaválasztást segítő pedagógusok, osztályfőnökök
Határidő: folyamatos
7. feladat: Készségek, képességek magas szintű fejlesztése, továbbfejlesztése
Eredmény: Sikeres érettségi vizsga. Önálló ismeretszerzési képességgel való rendelkezés
Módszer: Kommunikációs, értelmi, szociális, önismereti, önfejlesztő, információszerző, tároló, előhívó képességek fejlesztése
Felelős: Szaktanárok, Osztályfőnökök
Határidő: Folyamatos
8. feladat: Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése
Eredmény: Kiterjedt gimnáziumi oktatás, presztízsnövelés
Módszer: Innovációs tanítási programok, változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Ismeretszerzési módok. Kapcsolatok a könyvtárral, a művelődési központtal. Megfelelően képesített, jó pedagógiai készséggel rendelkező nevelőtestület kialakítása
Feladat: igazgató, szaktanárok
Határidő: folyamatos
9. feladat: Nyelv és számítástechnika magas szintű oktatása
Eredmény: Megfelelő nyelv és számítógépes ismeretekkel, továbbtanulás hiányában is, legkedvezőbb elhelyezkedési feltételek előteremtése
Módszer: Megfelelő tanári gárda kialakítása, magas szintű és óraszámú nyelv és számítástechnika oktatás a normál osztályokban, versenyeken való szerepeltetés ezekre felkészítés; nulladik nyelvi előkészítő osztály pedagógiai program szerinti működése
Felelős: Igazgató, szaktanárok
Határidő: folyamatos
10.feladat: A beiskolázás tudatos tervezése
Eredmény: Jó színvonalú beiskolázás (kellő számú tanuló)
Módszer: nyílt napok, iskolaismertetők, szülői értekezletek, propaganda
Felelős: Igazgató
Határidő: folyamatos, illetve erőteljesebben a beiskolázási időszakban
11. feladat: pályaorientáció, a pályaválasztás segítése
Eredmény: Felsőoktatási intézménybe sikeres felvételi; Az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódás; munkábaállás
Módszer: Személyiségfejlesztő, önismereti tréning;
Pályaválasztási szaktanácsadás, tájékozódás a felsőfokú felvételikkel kapcsolatban
Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok
Határidő: folyamatosan
12. feladat: Eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítésére való törekvés
Eredmény: Az ellátottság közelíti a rendeletnek való, megfelelést
Módszer: Taneszközellátottság áttekintése, igények, szükségletek felmérése, pályázatírással történő fejlesztése
Felelős: igazgató
Határidő: folyamatos
13. feladat: A humán erőforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése
Eredmény: Pedagógus kompetenciák növelése
Módszer: Továbbképzési és beiskolázási terv elkészítése a jelentkezések és elfogadások figyelembevételével
Felelős: igazgató
Határidő: 277/1997 (XII. 22.) Kormányrendelet szerint.
14. Feladat: Költséghatékony gazdálkodás
Eredmény: Optimális férőhely-kihasználtság, törvény szerinti osztálylétszámok
Módszer: Statisztikai adatok, előrejelzések elemzése, pályázatírás
Felelős: Igazgató
Határidő: évenkénti felülvizsgálat
15. feladat: A folyamatos évenként tervezett belső ellenőrzés, mérés-értékelés
Eredmény: Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról
Módszer: Szaktárgyi és attitűdmérések, értékelése; tanórai munka, választható foglalkozások ellenőrzése, értékelése
Felelős: az igazgató ellenőrzési tervének megfelelően
Határidő: Bemenet, folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban
16. Feladat: Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása
Eredmény: Egyéni bánásmód elvének érvényesítése, a nevelőtestületi egységes elv érvényesülése
Módszer: Motivációs jellegű felzárkóztató foglalkozások
Felelős: A nevelőtestület
Határidő: Tanév folyamán
17. Feladat: Szakkörök biztosítása
Eredmény: tehetséggondozás, tehetségek kiszűrése,
Módszer: szakkörök biztosítása, együttműködés a közművelődési intézmények munkatársaival, a zene és művészeti iskola pedagógusaival
Felelős: Szaktanárok
Határidő: folyamatos
18. feladat: Intézményi együttműködés
Eredmény: Kölcsönös kapcsolat kialakulása, állandósulása. Megismerik a másik intézmény követelményrendszerét, működését, kölcsönös segítségnyújtás, sikeres beiskolázás. A gyermekek számára nagyobb betekintés biztosítása az iskolánk működésébe a beiratkozás előtt. Szakmai tapasztaltcsere.
Módszer: társintézményekkel szakmai tapasztalatcsere, óvodával, általános iskolával, szakképző intézettel közös programok szervezése. Együttműködés a közművelődési intézményekkel, egészségügyi, gyermekjóléti intézményekkel. Nyílt napok szervezése.
Felelős: Igazgató, nevelő testület
Határidő: folyamatos
19. feladat: Kapcsolattartás a szülőkkel
Eredmény: A családi háttér alaposabb ismerete, problémák pontosabb kiszűrése, felmérése, szülői igények felmérése
Módszer: Családlátogatás, szülői értekezletek, szülői fórumok szervezése
Felelős: igazgatóhelyettes, szülői munkaközösség, osztályfőnökök, szaktanárok
Határidő: folyamatosan
20. feladat: OKJ vizsgával záruló tagozatok bővítése
Eredmény: Az iskolából kikerülő fiatalok jobb elhelyezkedési lehetőségekkel bírnak
Módszer: Megfelelő képesítésű pedagógusok alkalmazása. A képzések reális igényeknek megfelelő alakítása.
Felelős: igazgató, szaktanárok
Határidő: folyamatosan
21. feladat: 6 évfolyamos osztály indítása
Eredmény: presztízs javítása, építése, a jó képességű gyermekek számára ideális választás biztosítása, tanulóközösség számának növekedése, hatékonyabb működés
Módszer: propaganda, megfelelő taneszközök kiválasztása, megfelelő pedagógusok alkalmazása
Felelős: Igazgató, szaktanárok
Határidő: Folyamatosan
Intézményi minőségpolitika
Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik.
Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott.
Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.
Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk.
Korszerű közgazdasági és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk.
A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.
Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
Intézményi minőségcélok
A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy a 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen.
Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minden tanuló szerezzen ECDL szintű számítástechnikai ismereteket.
Minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben vagy szakképzési évfolyamon.
A végzős tanulóink (beleértve az érettségizőket és a szakképző évfolyamon végzőket) legalább 50%-a jelentkezzen felsőoktatási intézménybe.
A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe.
A sikeres középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók aránya a 12. évfolyam végére legalább 30% legyen.
Tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 65%-ot mutasson iskolaátlagban.
A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje átlagban a 65%-ot.
A dolgozói elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze.
Intézményünk ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere
A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek /elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők/ iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.
- Ellenőrzés, mérés
Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban /elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben/ meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.
Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, ill. az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.
A nevelő-oktató munka ellenőrzése
Az ellenőrzést pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők végzik.
A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:
a tanár-diák kapcsolatban, a tanulói személyiség tiszteletben tartására
a szülőkkel való kapcsolattartásra
a nevelő és oktatómunka színvonalára a tanítási órákon, ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:
a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája
a tanítási óra felépítése és szervezése
a tanítási órán alkalmazott módszerek
a tanulók ellenőrzése, értékelése
a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése
felzárkóztatás és a tehetséggondozás
az iskolai DÖK tevékenységének segítésére
a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére az ezeken való részvételre
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására
a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására
a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára
A tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők végeznek ellenőrző munkát.
A tanuló iskolai munkáján belül az ellenőrzés a következő területekre terjed ki:
a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira
a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre
az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre
a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére
Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként. Lásd 1. számú melléklet
A felmérések értékelését állandó bizottság végzi, melynek tagjai az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az igazgatóhelyettes, a közalkalmazotti tanács egy tagja.
Az értékelés eredményét írásban is ismertetik a diákönkormányzattal, a tantestülettel, a szülői szervezettel, a fenntartóval és az igazgatóval.
Visszacsatolás
Miután az értékelést megismerték, az eredményeket, következtetéseket be kell építeni a munkatervbe. Ennek ellenőrzése az igazgató feladata.
Sikerkritérium
Az igény és elégedettségi vizsgálatok sikeresek, ha minden vizsgálatot elvégeztünk, és eredményeit, következtetéseit beépítjük munkánkba.
A vizsgálatok konkrét ütemezése az éves munkaterv része.
3.2. Értékelés
Az értékelés célja
Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.
Az értékelés feladata
A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.
Az értékelés területei
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki:
az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére
a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére
a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára
Az intézményi szintű értékelés
Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén átfogóan értékeli.
A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:
Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).
A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok).
A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).
A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).
A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása).
Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, a városi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).
A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése
A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban a következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik.
A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai:
- Az óra célja és tartalma
Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját?
Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe?
Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól?
Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának?
Az óra felépítése és szervezése
Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak?
Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása?
Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat?
Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)?
Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?
Az órán alkalmazott módszerek
Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb)?
Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk?
Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.)
Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre?
Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?
Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán?
Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?
A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását?
Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása?
Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?
A tanulók munkája és magatartása
Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?
Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya?
Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?
Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)
Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel?
Milyen a tanulók kapcsolata egymással?
A nevelő munkája, egyénisége, magatartása
Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése?
Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, bíztató, együttérző?
Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését?
Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély?
Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai?
Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?
Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét?
Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán?
Milyen a tanterem rendje, tisztasága?
Az óra eredményessége
El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt?
Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?
Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül
A pedagógusok tanórán kívüli munkájának értékelése
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség)
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel.
A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet.
Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel.
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása.
A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése.
Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.
Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Továbbképzésekben való részvétel, önképzés.
A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak.
Az iskolai munka eredményességének javítása.
Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége.
Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás.
Az iskolai alapítvány működésének segítése.
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).
Munkaköri kötelezettségen túli feladatvállalások
Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.).
A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
Önként vállalt feladatok megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).
Az iskola képviselete.
Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése.
Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.
A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival.
A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással).
Személyes példamutatás.
A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit.
Munkafegyelem, a munkához való viszony.
A munkaköri kötelességek teljesítése.
A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása.
Pontos adminisztrációs munka (forma követelmények, határidők külalak, pontosság).
A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű.
Szakmai felkészültség
Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.)
Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma.
Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga.
Tudományos fokozat.
Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése
Tanulmányi munka
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Minden tantárgyból félévente 4 osztályzatot kell kapjanak a tanulók.
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.
A teljesítményt hagyományos módon 1-5-ig tartó osztályzattal értékeljük. Ez lehet szóbeli felelet, írásbeli munka. Érdemjeggyel értékelhető az aktív órai munka és a versenyeken való részvétel is. Az érdemjegy (osztályzat) mindig értékelés is. A tanár az osztályzatot indokolja, beírja a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe. Azokat az érdemjegyeket, amelyek az összefüggő osztályzat megállapításában számítanak, piros tollal jegyzi a szaktanár.
Minőségbiztosítási rendszer iskolánkban
Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú működést szolgáló modell megvalósítása.
Alapelveinknek gyakorlati megvalósítása, munkánk tartalmi és módszertani fejlesztése, valamint hatékonysága érdekében bekapcsolódtunk a mai magyar közoktatás deklarált célrendszeréhez kapcsolódó COMENIUS 2000 minőségbiztosítási program „Partnerközpontúság” című moduljának kidolgozásába.
Ugyanis olyan versenyszerű közegben kell a változó elvárásoknak megfelelően működnünk, ahol egyre inkább a tényleges pedagógiai problémák megoldására koncentrálva lehet csak megőrizni vagy növelni versenyképességünket. Ebben a megújulási folyamatban kulcsfontosságú az oktatás helyi közszolgálattá válása. Az intézményeknek a központi elvárások teljesítése mellett elsősorban a helyi partnerek igényeinek kell megfelelniük.
Az oktatásban érdekelt partnerek elvárásait a helyben kidolgozott minőségértelmezés foglalja össze. Ez azt jelenti, hogy minden intézmény saját környezetének, saját küldetésének és adottságainak megfelelő minőségfogalmat dolgoz ki. Ezt a munkát könnyíti meg számunkra a COMENIUS 2000 I. modulja.
Egy sikeres pályázat után, 2000 szeptemberétől csatlakozott iskolánk ehhez a programhoz. Ötfős team alakult, akik a megyei pedagógiai intézet konzulense segítségével 18 hónapon át végzik ezt a munkát, melyet a tantestület egésze támogat. A munkafolyamat egészére munkaterv készült, mely három hónapos lebontásokban felöleli az egész minőségbiztosítási folyamat logikai menetét. Minden negyedéves ciklus végén a team a nevelőtestületnek beszámolót tart a munkafolyamat aktuális állásáról. Ehhez a munkához, mely az ötfős csapat minden tagja számára rendszeres, heti több kontaktóra elfoglaltságot jelent, az Oktatási Minisztérium kezdetben egy elkülönített pénzforrást szándékozott biztosítani. Az induláskor azonban máshogyan oldották meg a finanszírozást. A team vezetője a minőségi munka díjazására kapott fejkvóta 300 %-át, a tagok, pedig 200 %-át kapták az iskolák számára e célra kiutalt összegből.
A COMENIUS 2000 közoktatási minőségbiztosítási program intézményi szintje a következő alapelvek köré szerveződik:
Folyamatos párbeszéd
Széleskörű konszenzuskeresés
Az oktatásban érdekelt partnerek véleményére való nyitottság
Hosszú távú segítő-támogató program
Önkéntesség és türelem
Az intézményi különbségeket figyelembevevő megközelítés
Célja, hogy a közoktatási intézmények egyre inkább váljanak alkalmassá arra, hogy a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtsanak, és kialakítsák a partnerközpontú működéshez szükséges szervezeti kultúrát.
Iskolánk a minőségfejlesztési programtól azt reméli, hogy a jelenleginél jobb önismerethez segít. Adottságaink, lehetőségeink alaposabb feltárása, külső és belső partnereink változó igényeinek folyamatos nyomon követése elvezet minket munkánk minőségének javulásához, tényleges szolgáltatássá válásához, beiskolázási gondjaink mérséklődéséhez. A fenntartónk csatlakozása a minőségfejlesztési rendszerhez pedig feltétlenül eredményezni fogja az együttgondolkodást, mindkét fél szerepeinek, feladatainak újragondolását, újszerű munkakapcsolat kialakulását.
Az I. intézményi modell négy szakaszra osztható.
tervezés
megvalósítás
értékelés és ellenőrzés
beavatkozás
A tervezési szakasz az iskola nyitott önértékelésével kezdődik. Ez jelenti a külső és belső intézménykép felmérését. A belső intézménykép magába foglalja az intézmény dolgozóinak elvárásait, jövőképét, valamint az intézmény erősségeiről és gyengeségeiről kialakított képet. A külső intézménykép az intézmény dolgozói által feltételezett külső partnerekben élő képet jelenti.
Ezt követi az intézmény életében szerepet játszó partnerek azonosítása, elvárásaik és elégedettségük mérése. Az adatok elemzését követő célmeghatározás során az iskola az elvárásoknak megfelelő, illetve az elégedettséget növelő célokat tűz ki. Ezek megvalósítására intézkedési terv készül. Ha az ebben foglaltak megvalósulnak, az iskola tulajdonképpen akkor reagál az érdekelt felek elvárásaira. Az intézkedési terv megvalósításának eredményeit elemezve látható, hogy az intézmény mennyire haladt előre céljai megvalósításában, sikertelenség esetén, mennyiben kell újragondolni, újratervezni a folyamatot. A beavatkozás fázishoz tartozik a korrekciós terv készítése, és megvalósítása irányított önértékeléssel. Meg kell határozni az önértékelés területeit és gyakoriságát, módszereit. Számba kell venni az intézmény jellemző tulajdonságait, adottságait. Ezen belül vizsgálni kell a vezetés szerepét a szervezeti kultúra fejlesztésében, a stratégiát, a szabályozási rendszert, az erőforrásokat, a partner igényeinek figyelembevételének módját. Vizsgálni kell továbbá a partnerek elégedettségének mértékét, a célok elérését, a sikerkritériumok teljesülését.
Marx György: A marslakók érkezése (Akadémiai Kiadó 2000) 399. oldal
|
|
